egy tovatűnő angyalra emlékezem, ha ma, már idősen, lehunyom a szemem, fehérbe öltözött, arany girlanddal derekán... még hintáztak a díszek, a karácsonyfán.
megjött hát, mert én hittem erősen, hol szalon cukrot, hol fehér tollat leltem, s futottam anyámhoz, hogy nézze, lássa, a jézuska itt járt, vagy egyik angyalkája.
ölébe vett, egy röpke kis időre, szépen, simogatott, fahéj és méz illatú kezével, pirulva, szemérmesen, csodálkozó arccal, hosszasan nézett rám, szép volt mint egy angyal.
angyal volt míg élt és angyal szárnyon távozott, ha kérhetnék egyet, hisz semmi nem változott, szállj le hozzám a földre, szent este éjjelén, vegyél az öledbe megint, csak ennyit kérek én...